PROJECT DC egy futurisztikus-disztópikus, Non Real Time szerepjáték, mely a 22. század közepén játszódik, egy negyedik világháborút követően. Az elhúzódó háborút halál, szenvedés és pusztulás jellemezte, akárcsak az azt követő évtizedes telet, amelyet a ledobott bombák okoztak. A hó elolvadt, a Föld azonban épp oly halott, mint alatta – a világ élhetetlen azok számára, akik nem a mesterséges ózonréteggel, úgynevezett burokkal fedett városokban laknak, oda azonban születni kell, szerencsésen bekerülni, vagy kihasználni a számtalan illegális bejutási módot.
A játékunk csak és kizárólag a szórakozást szolgálja, nem célunk elmerülni a sci-fik és tudományos útvesztők mélyén, a történetünk is a karakterek személyes élményein, útján alapszik. Bármikor szívesen látjuk a csatlakozókat!
NYITÁS Talán akadnak még szürke foltok a térképen, és még lehet, hogy egy modul három hellyel arrébb ugrik, de a játék már beindult, az igénylések rég nyitva, keresett karakterek és történeti-, valamint kapcsolati szálakra mindig vevő játékosok várják új társaikat!
LEÍRÁSOK
KARAKTEREK
JÁTÉK
FC LISTA
KERESETT KARAKTEREK
HIRDETŐ
TUMBLR
KREDIT

Profile
Personal Photo

No Photo

Options
Custom Title
Ashana Romero doesn't have a custom title currently.
Personal Info
Location: No Information
Born: No Information
Website: No Information
Sub Accounts
Interests
No Information
Other Information
hozzaferes: Delta
Magasság: 176 cm
Szemszín: barna
Hajszín: barna
Face Claim: Paulina Singer
Kapcsolati státusz: Egyedülálló
Tartózkodási jogosultság: Alsó DC
Foglalkozás: Pincérnő, éhező művész
Kor: 21
Gif URL: http://i.imgur.com/If8sHls.gif
Statistics
Joined: 20-August 17
Status: (Offline)
Last Seen: Sep 18 2017, 04:41 PM
Local Time: Sep 21 2017, 06:11 AM
3 posts (0.1 per day)
( 1.39% of total forum posts )
Contact Information
AIM No Information
Yahoo No Information
GTalk No Information
MSN No Information
SKYPE No Information
Unread Message Message: Click here
Unread Message Email: Private
Signature
View Signature

Ashana Romero

Alsó DC

Topics
Posts
Comments
Friends
My Content
Aug 25 2017, 07:13 PM
[dohtml]<style type="text/css">
@import url('https://fonts.googleapis.com/css?family=Pinyon+Script');

.felkover{
color: #b75812;
font-weight: bold;
}

.eldolt{
color: #a2c4cf;
font-style: italic;
}

.waffle{font-family: 'Pinyon Script', cursive;
font-size: 50px;
color: #cd8d32;
text-align: right;
margin-right: 16px;
margin-bottom: -15px;
text-shadow: #ffffff 1px 1px 0px;}

.waffle::first-letter {color: #1c1118; text-transform: uppercase;}

.atlatszohatter{background-color: #1c1118;
margin: 40px;
opacity: 0.8;
width: 400px;
height: 400px;
overflow: scroll;
overflow-x: hidden;
color: #f8f8f8;}

.alsosav{
background-color: #1c1118;
color: #f8f8f8;
text-shadow: #b75812 0px 0px 3px;
text-align: center;
font-family: 'arial';
font-size: 8px;
padding: 20px;
text-transform: uppercase;
letter-spacing: 4px;}

</style>
<center>
<table style="cellspacing: 0px; border-spacing: 0px;">
<tbody>
<tr>
<td colspan="2"><div class="waffle">Ashana Romero</div></td>
</tr>
<tr>
<td style="background-image: url(http://i.imgur.com/ZiA3zhn.jpg); width: 145px; height: 495px;"></td>
<td style="background-image: url(https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/originals/f4/d4/db/f4d4dbd5d12e9b8003257c26525c99cf.jpg); width: 495px; height: 495px;"><center><div class="atlatszohatter"><div style="margin: 20px; text-align: justify;">Az egzisztenciális válság általában életük közepén érte el az embereket, amikor ráncosodni kezdett a bőrük, romlani a szemük és szűkülni a lehetőségeik köre. Ash szerint ő valószínűleg eleve ezzel a csomaggal születhetett, mint mások mondjuk anyajeggyel. Talán a világuk hibája volt, minden túl gyorsan történt, és a legtöbbjüknek túl gyorsan kellett felnőnie? Az eléjük görgetett gondok talán túl nagyok voltak, az ő lábaik meg túl rövidek. Vagy egyszerűen a sors akarta így? Ha bármi köze volt is a sorsnak az élethez, rohadt egy luvnya lehetett, amiért így szórakozott velük. Ha hitt volna bármiféle vallásban, ami manapság ritka volt, talán elhitte volna, hogy mindez valami felsőbb hatalom akarata, és előbb vagy utóbb, ebben az életben vagy a következőben, meglesz a foganatja a végeláthatatlan munkának. <br/>
Ahogy ott ült a Téta Kappa Kappa által bérelt ingatlan konyhájának hideg padlóján, dobozból, nagykanállal ette a fagyit, és a tornacipőjének újkorában fehér, jelenleg fekete foltos orrát bámulta, cseppet sem érezte úgy, hogy valaha is ki tudnák engesztelni. <br/>
Persze, lehetett volna rosszabb. Elvégre, a burkon belül volt; ez eleve több, mint amit az emberiség nagy része elmondhatott magáról. Aztán a családjának minden tagja élt. Ez is a legtöbbek elé helyezte. És a szemöldöke is tök jól nézett ki. Ennek ellenére bevállalt volna egy Frida Cahlo-féle dzsumbujt is, ha cserébe mondjuk nem kell minden hétvégén jóformán köszörűkővel puhán tartania a talpát, ami a keménység mellett rohadt mód fájt is a sok járás miatt, vagy ha nem kell mosolyogva tűrnie, hogy a kisfiú, akinek nem csak a szülei, ő is szólt, hogy talán nem kéne harmadjára is repetát kérnie a tortájából, fél órával később rátaccsolta az említett étket. Az egyenlőség kedvéért, azon a ruha mustársárga egyenruhán még egy ilyen folt sem tudott túl sokat rontani. <br/>
Érezte, hogy az arcán kellemetlenül szárad a bőr ott, ahol korábban lecsorgott néhány könnye, a gyengesége jelei, felesleges hülyeségek, mintha ettől bármi jobb lett volna. Gyorsan úgy döntött, inkább fagyiba fojtja a bánatát; a gyümölcsös-joghurtos fagyi sohasem hagyta cserben, ellenben a mai nappal.<br/>
Fogalma sem volt, meddig meredt maga elé a szemben lévő pultra, és ette gépiesen a fagylaltot. Talán egészen reggelig így maradt volna (de legalábbis amíg el nem fogy a korábban teli doboz), ha nem zökkenti ki egy ajtó nyílásának majd csukódásának hangja. Elmúlt már hajnali egy, és nem azért lepődött meg, mert bárki is fent van, hanem hogy bárki hajlandó kijönni a szobájából és szocializálódni, ahelyett, hogy a kódjaikkal babráljanak a gépen. <br/>
– <text class="felkover">Hé! Mizu, Reid?</text> – köszöntötte nem túl lelkesen a fiút, mikor az felbukkant végül. A lelkesedés hiánya nem az ő személyének, hanem általánosan Ash saját lelki állapotának volt betudható. Feltartotta a dobozt, amiben már alig volt ott a fele. –<text class="felkover">Fagyit?</text><br/>
Nem kergette magát téveszmékbe, borzalmasan festett, még mindig a pincéregyenruhája volt rajta, elvégre, alig néhány órája végzett a műszakjával, elkenődött a szemfestéke (nem meglepő, a legolcsóbb cucc volt, amit találni lehetett, jóformán porított szén) és egyébként is kezelhetetlenségre hajlamos haja itt-ott kiszökött a hajgumi fogságából. Bár egy-egy pocsék randi után néha még rosszabb állapotban is megjelent (hívatlanul) az egyetemistáknak fenntartott vityillóban. <br/>
– <text class="felkover">Megváltottátok már a világot?</text> – kérdezte érdeklődve, attól függetlenül, hogy Reid elfogadta-e a fagylaltos ajánlatát. – <text class="felkover">Remélem, hogy nem. Még két hét van fizetésig, addig nincs pénzem állni a villásreggeliteket.</text> – Ezt ígérte ugyanis, még a dolog legelején; ha ők megdöntik Bradshaw hatalmát, ő állja a reggelit. Nem nagy ajánlat, de igazság szerint ezt sem engedhette meg. – <text class="felkover">Mi van azzal az android csajjal, akit múltkor találtatok? Megmelengette már valaki az alaplapját?</text>
</div></div></center></td>
</tr>
<tr>
<td colspan="2" class="alsosav">Where the city sleeps and I'm the only one, and I walk alone... </td>
</tr>
</tbody>
</table></center>[/dohtml]
Aug 20 2017, 10:14 PM
[dohtml]
<table align="right" class="adatlap_table"><tr><td class="adalap_nagykep" style="background-image: url(http://i.imgur.com/XqF3mac.jpg); height: 245px;"></td></tr><tr><td class="adatlap_nev">Ashana Romero</td></tr><tr><td class="adatlap_fc">Paulina Singer</td></tr><tr><td><div class="adatlap_idezet" style="background-image: url(http://www.mediafire.com/convkey/df1d/dv85nin9j38gbj5zg.jpg); height: 125px;"><span class="span_ad">I do not discriminate; if you act like an ass, I'mma treat ya like an ass.
</span></div></td></tr><tr><td><div class="adatlap_kiskepecske1"><img src="http://i.imgur.com/6Nv2Urv.gif" style="width: 125px; height: 125px;"/></div><div class="adatlap_1">21</div><div class="adatlap_2">DC LAKOS</div><div class="adatlap_3">PINCÉRNŐ, MŰVÉSZ</div><div class="adatlap_4">DELTA HOZZÁFÉRÉS</div><div class="adatlap_5">176 cm</div><div class="adatlap_6">sötét szeplők</div><div class="adatlap_kiskepecske2"><img src="http://i.imgur.com/ZWPZg7B.gif" style="width: 125px; height: 125px;"/></div></td></tr><tr><td><div class="adatlap_tartalom"><div class="adatlap_tartalom2"><br/><br/>
<center><text class="adatlap_tartszoveg"> Tulajdonságok</text></center><br/>Egyike azon sokaknak, akiket tehetséggel áldottak meg az égiek, és nagy álmokkal, csak épp lehetőségekkel nem. Ash leginkább úgy utal magára, mint életművész, és ezzel nagyjából le is fedi ambícióit; régen arról álmodozott, hogy egy nap majd elismert művész lesz, hogy színeket és érzéseket visz ebbe a kusza, széthullott világba, és annak ellenére felemelkedik, hogy az esélyek ellene szólnak. Elvégre, minden tinifilm erről szól, nem? Az esélytelenek esélyéről, a főhősnők és főhősök küzdelméről, amelynek minden körülménye között meglesz az eredménye. Ash élete legfeljebb egy pocsék, egyetemi művészfilmnek tudható be, ugyanis az eredményeket még mindig nagyítóval keresi. Nem mondhatni, hogy kifejezetten boldogtalan lenne, vagy egész nap egy sarokban gubbasztva siratná az életet, ami sohasem lehet az övé. Persze, néha rátör a levertség, a kilátástalanság érzése, az a tipikus egzisztenciális válság, de napjai nagy részében már elfogadta, hogy sohasem érhet el többet, mint amit a gazdagabbak hajlandóak átengedni a szegényebb rétegeknek. Sztoikus a jövőjével kapcsolatban, ez a sztoikusság pedig oda vezet gyakran, hogy felelőtlen helyzetekbe sodorja magát, és nevetve ugrik a veszély karmai közé. Úgysincs mire várnia a jövőben, nem? Akkor nem számít, ha megrövidül; a legutolsó dolog, amire hajlandó, hogy nevetséges reményeket kergetve sablonosan éli le az életét. Ettől függetlenül nincs halálvágya, élvezi az életet, azt a kevés jót, ami jutott neki. Szeret csipkelődni, jókat nevetni, olcsó lőréket inni az egyik dülöngélő panelház tetején ülve, arról elmélkedve a barátaival, hogy <i>mi lesz majd, ha</i>. Nem osztozik a vágyaikban, de nem is lombozza le őket, csak mosolyog, és reméli, hogy talán nekik tényleg összejön. Első találkozás alkalmával a legtöbb emberrel bizalmatlan, nem adja könnyen a szeretetét, de ha egyszer megkedvelt, sohasem ereszt; a legnagyobb félelme és gyengesége is épp az, hogy egyszer mindenki elhagyja. Görcsösen ragaszkodik az emberekhez, helyekhez, emlékekhez, és ha valamelyiktől megfosztják, az mélyebben érinti, mint valaha is bevallaná; az efféle vallomásokat megtartja a vászonnak.
<br/><br/>
<center><text class="adatlap_tartszoveg"> Előélet</text></center><br/>

Ash nem szívesen beszél a múltjáról; nem azért, mert olyan kimondhatatlan dolgok volnának benne, vagy mert felszakítanák a régi sebeket, hanem mert nincs benne semmi, amire megérné szavakat fecsérelni.
Átlagos családba született egy DC közeli kisvárosba, valahol az alsó- és középosztály határán. Testvérei nem voltak, a sok felnőtt társaságtól pedig hamar ő is érettebbé vált, és a szomszédságban lévő gyerekek nem is annyira a barátai,
mintsem a családja lett, akik felett anyáskodhatott. A háború kirobbanása tett is arról, hogy később se születhessen testvére; az apja beállt a hadseregbe, de ezekből az időkből nem sokra emlékszik, és néha abban is kételkedik, hogy a kevés megmaradó kép robbanásokról, a lehulló hóról vagy a végtelennek tűnő katonai karavánokról valóban az övéi-e, vagy az agya űz vele tréfát, és nevezi magáénak mások elbeszéléseit. Igazából nem sokat nyom a latba; mind ugyanazt élték át. A kollektív tudat öltött hát formát,
előbb csak kacifántos gyermekrajzok, majd az évek múlásával kifinomultabb, s a végére már egészen művészi alkotások, festmények képében. <br/>
Szerencsésnek mondhatja magukat, hogy még a háború elején sikerült DC-be költözniük, s a tél beálltával,
valamint az Államok összeomlásával, az apja is visszatért közéjük, igaz, az egyik fülére már nem hallott,
és a jobb lábát is elvesztette egy robbanást követően. Bár kapott protézist, sosem volt képes ismét ugyanarra a munkára, mint korábban, ez pedig nagy terhet rótt az anyja vállára, aki dupla, sőt, sokszor tripla műszakokat vállalt az egyik burok alatti gyárban, hogy fenntarthassák magukat. Korán nyilvánvalóvá vált, hogy az álmai, miszerint majd egyetemen tanulhat tovább, csak álmok maradnak, pénz szűkében.
Tizenhat éves korában kezdett dolgozni a Dinch&Coffee-ban, először csak kisegítőként, majd egy évvel később ott hagyta a középiskolát (így sosem vizsgázott le) és teljes munkaidőben kezdett dolgozni, s teszi ezt azóta is. Nem mondhatni, hogy különösebben életcéljának vallaná a pirítósok szervírozását és az asztalok pucolását, de a munkát tiszteli, a munkatársai nagy részét pedig kedveli; második otthonra talált a lepukkant étteremben.</br>
Az első otthona néhány éve pedig nem is az, ahová aludni jár haza. Még a középiskolában ismerkedett össze a Lang-ikrekkel; először barátok lettek, majd lassanként több is kialakult közte és Viktor között. Az első szerelme volt, az a rózsaszín felhős-boldogságos, amit aztán annak rendje és módja szerint tépáztak gyerekes viták, ostoba félreértések és az is, hogy Ash ott hagyta az iskolát. Mire Viktor balesete bekövetkezett, a szerelem köde már kezdett eltűnni, a barátsága és családias ragaszkodása azonban bőven elég volt ahhoz, hogy saját tragédiájaként élje meg a fiú lesérülését. Kitartóan próbált segíteni, de ahogy az álmairól, úgy a Viktorral való kapcsolatáról is hajlandó volt lemondani, amikor úgy érezte, már ostobaság lenne reménykedni; hivatalosan is szakítottak, de a barátságát vele, és (főleg, no meg sokkal könnyebben)
Pandával nem bomlasztotta fel. Mi több, egészen a mai napig olyan szorosan kitart, hogy ha nem is részese a T.C.C. törekvéseinek, se nem szószólója, se nem végrehajtója, annyit mindig megtesz, hogy gondoskodik a kajáról, és nem egyszer az egyik üres szobába is beveszi magát, ha épp összeveszik a szüleivel. </div></div></td></tr><tr><td class="adatlap_usernev">KAYA</td></tr><tr><td style="height: 245px; width: 500px; background-image: url(http://i.imgur.com/lOvIBhf.jpg);"></td></tr></table>
[/dohtml]
Last Visitors


Sep 16 2017, 08:23 PM




Sep 16 2017, 08:22 PM




Sep 3 2017, 08:27 PM



Comments
No comments posted.
Add Comment

Friends

2 posts
Active: Yesterday at 08:18 pm


3 posts
Active: Sep 16 2017, 08:22 PM


2 posts
Active: Sep 16 2017, 08:20 PM


3 posts
Active: Sep 15 2017, 12:48 PM


5 posts
Active: Sep 10 2017, 12:41 AM

SKINNED BY Vanessa of SHINE and CAUTION
GO TO TOP